Bajban az európai édesvizek biológiai sokfélesége - a Nature folyóiratban hívjuk fel rá a figyelmet

biodiverzitáskutatás

A tudományos világ legelismertebb folyóiratában, a Nature-ben jelent meg az az új tanulmány, amely rávilágít az édesvízi ökoszisztémák rendkívüli érzékenységére, az emberi behatások biológiai sokféleségre gyakorolt hosszú távú negatív következményeire.

Az édesvízi biológiai sokféleség helyreállítását célozza az a Nature magazinban megjelent tanulmány, melynek létrehozásában kuoolégánk, Dr. Csabai Zoltán, a PTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetének kutatója is közreműködött. Kétszeres büszkeség ez a PTE számára: egyrészt nem mindennapi egy ilyen rangos, D1-es kiadványban szerepelni, másrészt a tanulmány bolygónk jövője szempontjából fontos stratégiák létrehozását sürgeti.

A tanulmány szerint az európai édesvizek biológiai sokféleségének javulása megállt, ezért sürgős cselekvésre hívják fel a döntéshozók figyelmét. A kutatás 22 európai országból származó, 1816 mintasorozatból és 26 668 mintából álló, 2668 taxon mintegy hétszázezer egyedét tartalmazó átfogó adatsorra épül. Az éghajlatváltozás, az invazív fajok és az új szennyező anyagok által jelentett tartós és újonnan megjelenő veszélyek miatt a tanulmány azonnali és fokozott összefogást sürget az édesvízi biológiai sokféleség helyreállítását célzó stratégiák létrehozására.

Bár az elmúlt évtizedekben számos erőfeszítés történt az édesvízi ökoszisztémák védelmére és helyreállítására, az új tanulmány rávilágít arra, hogy további kihívások állnak ezek előtt életközösségek előtt.

Az EU Vízkeretirányelv bevezetése, a hatékonyabb szennyvízkezelés, a hidromorfológiai terhelések csökkentése és más hasonló kezdeményezések pozitív változásokat hoztak az édesvizek állapotában a 2010-es évek előtt, azt követően azonban a javulás jelentősen lelassult, és napjainkra – a további intézkedések ellenére – gyakorlatilag megállt. A kutatók úgy vélik, az eddigi lépések önmagukban nem elégségesek a fenntartható jövő biztosításához.
Míg az 1990-es és 2000-es években tapasztalt pozitív változás a vízminőség javítását célzó helyreállítási erőfeszítések sikerének tulajdonítható, a 2010-es évektől megfigyelt lassulás a napjainkban történő intézkedések csökkenő hatékonyságára utal. Mivel a terhelések száma világszerte növekszik, és hatásuk fokozódik, a korábbi jogszabályban előírt intézkedésekből eredő javulások hatásfoka egyre kisebb, emiatt az édesvízi rendszerek sok helyen továbbra is leromlott állapotban vannak.

Egy lehetséges magyarázat a lassulásra az lehetne, hogy a biológiai helyreállás elérte a maximumát, de ez gyorsan cáfolható, hiszen Európa és benne Magyarország folyói továbbra sem érik el az EU Víz-keretirányelvében felvázolt „jó ökológiai állapotot". Valószínűbb magyarázat az, hogy a helyreállítások lendülete kifogyóban van, mert a korábbi beavatkozásokból származó előnyök kimerültek, vagy mert új stresszorok lépnek fel, vagy a meglévők felerősödnek (például új típusú szennyező anyagok megjelenése), esetleg a változó éghajlat hatása. Ezek a tényezők lassíthatják és potenciálisan visszafordíthatják a biológiai sokféleség növekedését. E hipotézissel összhangban a kutatók kimutatták, hogy a javulás, a biológiai sokféleség helyreállása kisebb mértékű volt a gyorsabban melegedő éghajlatú területek folyóiban, a nagyvárosi és mezőgazdasági területeken áthaladó és a keresztgátak alatti folyószakaszokon. Azonban a pontos okok megállapításához további munkára lesz szükség.

A publikáció mind online, mind a nagy múltú lap nyomtatott verziójában is olvasható.

A kutatásban közreműködő kollégáinknak szívből gratulálunk és további sikeres munkát kívánunk!

Forrás: Univ Pécs és Dr. Csabai Zoltán