Maszájok Tanzániában
Forrás: Fotó: Trócsányi András

Frissítve

2023. nov. 17.

Munkaerőpiaci Kutatócsoport

Kutatócsoport tagjai

Dr. Tésits Róbert (csoportvezető)
Dr. Alpek B. Levente
Dr. Juhász Gábor
Dr. Vámosi Tamás

1. Munkaerőpiaci szenzitivitás, válságállóság és területi ellenállóképesség vizsgálata

A 21. században folyamatosan jelenlévő globális, regionális és lokális kihívások (például globális gazdasági válságok, COVID-19 világjárvány hatásainak), illetve azok többdimenziós társadalmi-gazdasági, területi következményei különösen indokolttá teszik a makro-, mezo- és mikroszintű strukturális trendek térbeli és időbeli nyomon követését, monitorozását és a kihívásokra adható válaszok kidolgozásának támogatását.

A fentiekkel összefüggésben kutatásaink különböző térökonometriai és mélyfúrásjellegű kvalitatív vizsgálati módszerekre alapozva, a területi és időbeli folyamatok többváltozós indexálásával célozzák a területi differenciáló faktorok azonosítását, majd a fenti jelenségek hatásainak, ok-okozati összefüggéseinek feltárását. Tesszük ezt annak érdekében, hogy a jelenkori folyamatokról naprakész információval szolgálhassunk, elősegítve a térszerkezeti változások mögött meghúzódó makro-, illetve mikrogazdasági trendek értelmezését. A kutatási irány eredményei hasznosak lehetnek mindazoknak, akik a magyarországi társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok hatékonyságának növelésében érdekeltek, a kutatóknak, és a témában döntéshozói felelősséggel bíróknak egyaránt.

Fontosabb publikációk

Magyarország „válságszenzitivitás” településtípusainak területi rendszere
Magyarország „válságszenzitivitás” településtípusainak területi rendszere

2. Foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség munkaerőpiaci területi vonatkozásai

A globális és lokális ellátási láncok folyamatosan változó erőforrás-igénye és erőforrás-hatékony rendelkezésre állásának biztosítása, alapvető jelentőségű lehet egyes területek versenyképességének növelése szempontjából. Az erőforráskészlet megfelelő ismerete, a munkaerőpiaci és egyéb elvárásokkal összefüggésben megjelenő szempontok szerinti vizsgálata hozzájárulhat a termelési rendszerek hatékonyságának fokozásához egyúttal a területi differenciák mérsékléséhez, a célirányos és hatékony területi tervezés elősegítéséhez.

A jelen kutatási irány keretében – a PTE BTK Felnőttképzési és Képességfejlesztési Tanszékkel együttműködve – kiemelt figyelmet fordítunk a munkaerő, a humán tőke területi rendelkezésre állásának, minőségének és azok változási folyamatainak nyomon követésére, tekintettel nem csak a strukturális, területi, adott esetben települési szintű sajátosságok vizsgálatára, de az azok javítását célzó foglalkoztatáspolitikai programok monitoringozására is. Az új módszertani megközelítésünk lehetőséget biztosít a foglalkoztathatóságban mutatkozó nemzetközi területi különbségek, illetve hatótényezők feltárására is. Ennek keretén belül együttműködünk a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Földrajzi és Regionális Tanszéke, az Ostravai Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke, valamint a Varsói Egyetem Közgazdaságtudományi Karának kutatóival. Az így kapott eredmények hozzájárulhatnak a telephelyválasztás, a térrendszerek, tervezése, organizációja elősegítéséhez, úgy a kapcsolódó döntések hatékony meghozásához, mint a mögöttes folyamatok ok-okozati összefüggéseinek megismeréséhez.

Településtípusok foglalkoztathatósági viszonyaik alapján
Településtípusok foglalkoztathatósági viszonyaik alapján

Fontosabb publikációk

  • Tésits, R., Alpek, B. L., Hoványi, G., & Lendvai, T. (2022). A possible new direction for employment strategies in rural areas: Theoretical foundation for the assessment of employability. Eastern European Countryside, 27(1), 37-63. https://doi.org/10.12775/eec.2021.002
  • Alpek, B. L., & Tésits, R. (2020). Measuring Regional Differences in Employability in Hungary. Applied Spatial Analysis and Policy, 13(2), 329-347. https://doi.org/10.1007/s12061-019-09306-6
  • Alpek, B. L., & Tésits, R. (2019). A foglalkoztathatóság mérési lehetőségei és térszerkezete Magyarországon. Területi Statisztika, 59(2), 164-187. https://doi.org/10.15196/TS590402
  • Alpek, B. L., & Tésits, R. (2019). A foglalkoztathatóság térszerkezeti és települési dimenziói Magyarországon. Területi Statisztika, 59(4), 381-399. https://doi.org/10.15196/TS590402
  • Kovács, M., Nemeskéri, Zs., & Vámosi, T. (2022). A munkaképesség meghatározó tényezői adott nagyvállalat logisztikai területén (I. rész). Új Munkaügyi Szemle, 3(3), 39–53.


3. Az alternatív foglalkoztatás és a szociális gazdaság szerepe a felzárkóztatásban

Az európai foglalkoztatás- és regionális politika fő áramának megfelelően a demográfiai csoportokon túl (idősek és fiatalok), kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiaci-területi esélyeinek vizsgálatára (pl. romák, megváltozott munkaképességűek). A versenyszféra rugalmas (non-standard) foglalkoztatási formái mellett vizsgáljuk a nonprofit, valamint az állami/önkormányzati szféra által a hátrányos helyzetű térségek és társadalmi csoportok számára kínált lehetőségei alkalmazásának területi hatékonyságát (szociális gazdaság, szociális szövetkezetek, közfoglalkoztatás). A tématerülethez kapcsolódóan – a PTE BTK Társadalmi Felzárkózás és Szociális Gazdaság Kutatóközponttal együttműködve - kiemelt célunk tehát a szociális/szolidáris gazdaság hazai és nemzetközi szinteken történő kibontakozásának és működésének hátterében meghúzódó társadalmi és gazdasági folyamatok, valamint az említett szektor terület felzárkóztatásra ható folyamatainak vizsgálata a fenntartható fejlődés és a társadalmi felzárkóztatás kontextusában.

Fontosabb publikációk

  • Tésits, R., Alpek, B. L., & Kun, A. (2015). Az új típusú szociális szövetkezetek területileg eltérő foglalkoztatási szerepe. Területi Statisztika, 55(3), 254–272.
  • Tésits, R., & Alpek, B. L. (2017). Social Innovations for the Disadvantaged Rural Regions: Hungarian Experiences of the New Type Social Cooperatives. Eastern European Countryside, 23(1), 27–49. https://doi.org/10.1515/eec-2017-0002
  • Juhász, G., Vojtek, É., & Borda, V. (2020). Designing Strategy for the Development of Social/Solidarity Economy. Humán Innovációs Szemle, 11(2), 4–18.
  • Juhász, G., & Dózsa, Zs. (2022). Creating a Model for the Implementation of Social / Solidarity Economy in Local Economic Context as Part of a Project. Humán Innovációs Szemle, 13(1), 4–21.
Ezer főre jutó szociális szövetkezetek száma
Ezer főre jutó szociális szövetkezetek száma