Pireneusokban
Forrás: Fotó: Kovács János, 2017

Frissítve

2023. nov. 17.

Hidrológiai Kutatócsoport

Kutatócsoport tagjai

Dr. Czigány Szabolcs
Dr. Pirkhoffer Ervin
Dr. Sarkadi Noémi
Dr. Lóczy Dénes
Dr. Fábián Szabolcs Ákos
Dr. Halmai Ákos
Balogh Richárd
Parisa Maleknia
Gradwohl–Valkay Alexandra

A kutatócsoport korábbi tagjai

Dr. Nagy Gábor
Dr. Hegedüs Péter
Dr. Balatonyi László
Dr. Liptay Zoltán
Víg Balázs

A víz körforgásában lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megbízhatóan előre tudjuk jelezni az éghajlat változékonyságából eredő hidrológiai szélsőségeket. Terepi mérésekkel és monitoringgal, valamint számítógépes modellek segítségével vizsgáljuk a hidrológiai folyamatok széles körét.

Tématerületek

A középvízi meder modellvizsgálata a Dráván

A projekt során a Dráva medermorfológiai, vízhozam- és hordalék-szemcseeloszlási jellemzőit mérjük fel és modellezzük terepi mérésekkel és laboratóriumi elemzésekkel kiegészítve. A mért paramétereket a HEC-RAS 2-dimenziós hidrodinamikai modellben használjuk fel és a program segítségével jövőbeli mederfejlődési szcenáriókat futtatunk.
Eredményeink hozzájárulnak a Dráva jövőbeli mederfejlődésének előrejelzéséhez, pontosabban kijelölhetők a hajózási útvonalak, valamint a jobb átfolyás eredményeként a mellékágak morfológiai és ökológiai állapota, illetve víz- és oxigénellátottsága javulhat.

Side-scan image of the Drava channel at river km 174+000
A Dráva medrének oldalirányú szkennelt felvétele a 174+000 folyamkilométernél.

Fizikai kismodell futtatásokat laboratóriumi körülmények között is végzünk. Ehhez olyan elektromotorokkal felszerelt terepasztalt használunk (PTethys), amelynél a dőlésszögek mind a hossztengely, mind pedig keresztirányban változtathatók, így a lejtésviszonyok, illetve oldalsó nyomólapátokkal is fel van szerelve, így az éghajlatváltozás, illetve a meder bevágódási, valamint a tektonikai változások is modellezhetők a terepasztalon.

Bathymetric map of 1 x 1 meter resolution of a reach of the Drava River along the village of Heresznye in SW Hungary
1x1 méteres felbontású bathymetriai térkép a Dráva Heresznye melletti szakaszáról

Kisvízgyűjtőkön megjelenő szélsőséges csapadékesemények és ezek hidrológiai következményeinek vizsgálata és modellezése

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, akár nagyintenzitású és nagymennyiségű csapadékok, akár aszály formájában. Városi területeken, illetve ott, ahol jelentős arányban burkolt a felszín betonnal és más vízzáró anyaggal, a nagycsapadékok intenzív lefolyást és villámárvizeket eredményeznek. A villámárvizek pusztításának mértékét nagyon sokféle tényező befolyásolja, mint pl. a vízgyűjtők alakja, a fatörmelékek mennyisége, vagy felszínhasználati típusa. Ezeknek a paramétereknek a térbeli eloszlását vizsgáljuk térinformatikai modellekkel, illetve a közvetlen, vízhozamra vagy vízállásra gyakorolt hatásukat hidrológiai vagy hidraulikai modellekkel, mint pl. a HEC-HMS vagy HEC-RAS használatával. A modellek parametrizálásához létrehoztunk egy 16 állomásból álló hidrometeorológiai monitoringhálózatot Pécs területén.

Schematic of the development of a flash flood vulnerability map for Hungary
A villámárvízi veszélytérkép metodikai vázlata


Az aszály ökológiai hatásainak mérséklése Magyarország dombsági területein

Az éghajlatváltozás másik hidrológiai következménye az aszályos időszakok hosszának, valamint gyakoriságának növekedése. A negatív vízmérlegű időszakok várhatóan a közeljövőben még gyakrabban vezetnek aszályhoz. A klímaváltozáshoz a mezőgazdaság az adott éghajlathoz, illetve termesztési környezethez legjobban illő művelési ág kiválasztásával alkalmazkodik. Az aszályveszély csökkentésére, ill. mérséklésére ökológiai szempontból kedvező, környezetbarát megoldások keresése elengedhetetlen. A klímaváltozás, a helytelen földhasználat, valamint a vízgazdálkodás területi egyenlőtlenségei mind globális problémákat jelentenek. A fenntartható mezőgazdaság és vízgazdálkodás során elsősorban a vízmegtartásra kell összpontosítanunk, s nem csak átengedni hazánkon a környező hegykoszorúból hozzánk érkező vizeket. Kutatásaink során igyekszünk megtalálni az éghajlatunkon és talajainkon leghatékonyabb felszínhasználati módokat a talaj nedvességdinamikájának optimalizálása érdekében.

Pálfai drought (left) and aridity (right) indices in the summers of 019 and 2022 for a ploughland, a pasture and an orchard located in SE Hungary
PAI és ariditási index értékek szántó, legelő és gyümölcsös esetében a Dél-Dunántúli mintaterületeken 2019 és 2022 nyarán
Soil moisture values at three study sites in SW Hungary over the summer of 2022
A talajnedvesség medián és szélső értékei 2022 nyarán a három vizsgált felszínhasználat típus esetében

Válogatott publikációk:

Czigány, S., Sarkadi, N., Lóczy, D., Cséplő, A., Balogh, R., Fábián, S. Á., Ciglič, R., Mateja F., Pirisi, G., Imre, M., Nagy, G., Pirkhoffer, E. (2023) Impact of Agricultural Land Use Types on Soil Moisture Retention of Loamy Soils. Sustainability 15(6):4925. DOI: 10.3390/su15064925

Sarkadi, N., Pirkhoffer, E., Lóczy, D., Balatonyi, L., Geresdi, I., Fábián, S. Á., Varga, G., Balogh, R., Gradwohl-Valkay, A., Czigány, S. (2022). Generation of a flood susceptibility map of evenly weighted conditioning factors for Hungary. GEOGRAPHICA PANNONICA, 26(3), 200–214. DOI: 10.5937/gp26-38969

Schmeller, G., Nagy, G., Sarkadi, N., Cséplő, A., Pirkhoffer, E., Geresdi, I., … Czigány, S. (2022). Trends in extreme precipitation events (SW Hungary) based on a high-density monitoring network. HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN (2009-), 71(3), 231–247.
DOI: https://doi.org/10.15201/hungeobull.71.3.2

Víg, B., Fábián, S.Á., Czigány, S., Pirkhoffer, E., Halmai, Á., Kovács, I. P., Varga, G., Dezső, J.; Nagy, G., Lóczy, D. (2022). Morphometric analysis of low mountains for mapping flash flood susceptibility in headwaters. NATURAL HAZARDS 114(3), 3235–3554.
DOI: https://doi.org/10.1007/s11069-022-05513-6

Pirkhoffer, E., Halmai, Á., Ficsor, J., Gradwohl‐Valkay, A., Lóczy, D., Nagy, Á., Liptay, Z. Á., Czigány, S. (2021). Bedload entrainment dynamics in a partially channelized river with mixed bedload: A case study of the Drava River, Hungary. River Research and Applications. 37, 699-711.
DOI: 10.1002/rra.3794

Słowik, M., Kiss, K., Czigány, S., Gradwohl-Valkay, A., Dezső, J., Halmai, Á., Marciniak, A., Tritt, R., Pirkhoffer, E. (2021). The influence of changes in flow regime caused by dam closure on channel planform evolution: insights from flume experiments. Environmental Earth Sciences 80: 4 Paper 165. DOI: https://doi.org/10.1007/s12665-021-09437-5

Dezső, J., Czigány, S., Nagy, G., Pirkhoffer, E., Slowik, M., & Lóczy, D. (2019). Monitoring soil moisture dynamics in multilayered Fluvisols. BULLETIN OF GEOGRAPHY-PHYSICAL GEOGRAPHY SERIES, 16(1), 131–146. DOI: http://doi.org/10.2478/bgeo-2019-0009