Sosem látott leletanyagra bukkantak a kutatók Szigetváron

kutatásrendezvény

Magyarországon korábban még sosem feltárt, a középkori török elit körében használatos aranyozott evőeszközök is előkerültek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül az idén nyáron újraindult terepi kutatások során - számolt be az elért eredményekről Dr. Pap Norbert.

"Sajtótájékoztatón mutattuk be a 2024 nyári kutatásunk eredményeit. Akadémikusok, professzorok, politikusok, diplomaták, az ország különböző egyeremeiről, a HUN-REN BTK Történettudományi Kutató Intézetből, az Országos Széchenyi Könyvtárból, a Magyar Nemzeti Múzeumból és török szervezetektől érkezett delegációk érkeztek a városba, hogy a szulejmáni zarándokvárost meglátogassák és a leleteket megcsodálhassák.

A Várban, a zsúfolásig megtelt Hóvári János-teremben zajlott a rendezvény. Vass Péter polgármester köszöntője után Gülsen Karanis Eksioglu Törökország budapesti nagykövete, Nagy Csaba a térség országgyűlési képviselője, Pálfi Gábor (Gül Baba Türbéje Alapítvány), Betlehem József a PTE általános rektorhelyettese, Bene Krisztián a PTE BTK dékánja, végül Trócsányi András a PTE TTK dékánja köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően én mutattam be a prezentációmban az eredményeket.
A kutatócsoportunk számos tagja, köztük Fodor Pál, Kitanics Máté, Hancz Erika, Varga Máté, Gyenizse Péter, Strasszer László, hallgatók doktorhallgatók, történészek, geográfusok és régészek is jelen voltak." - fogalmazta meg Pap Norbert.

A kultura.hu-nak adott interjúból idézve:

A kutatást kezdetben a török kormány támogatta a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei is.

A helyszínt 2014-ben sikerült azonosítani, 2015-ben pedig feltárták a türbe épületének, később a mellette álló dzsáminak, a halveti dervisek kolostorának maradványait, illetve a zarándokszállás, a katonai barakk és a palánkerődítmény romjait is sikerült fellelni. Már a vizsgálatok korábbi szakaszában kiderült, hogy az 1573–76 között épült komplexum és erőd környezetében a későbbiekben egy jelentős városias település épült fel, amelynek lakói feltehetően a Balkánról érkező muszlim és keresztény telepesek voltak – ismertette.

Az idei vizsgálatok azzal a céllal indultak meg nyáron, hogy meghatározzák az egykori oszmán település kiterjedését, szerkezetét, jellegét, ezzel is támogatva, hogy egy régészeti park tervezéséhez adatok, támpontok álljanak rendelkezésre. A vizsgálatok újabb szakasza a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának, továbbá a PTE Szentágothai János Kutatóközpont és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között létrejött szerződésnek köszönhetően kezdődhetett meg – mondta Pap Norbert.

Forrás: kultura.hu