Négy magyar érem a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián

diákokkonferenciaverseny

Az 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát 2024. július 21. és 30. között rendezték Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban. A versenyen 84 ország 327 diákja vett részt, köztük négy magyar induló.

Az 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián a résztvevők kizárólag egyéniben indulnak, így a versenynek nincs nemzetek közötti vetélkedés jellege. Mind a négy magyar fiatal éremmel térhetett haza: Éger Viktória Bernadett és Viczkó Csaba Péter (mindketten az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákjai) ezüstérmet, míg Erdélyi Kata (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) és Perényi Attila (Budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium) bronzérmet nyertek teljesítményükkel.

A diákok és kísérőtanáraik mellett még 13 magyar kémikus vett részt a rendezvényen, a feladatokat összeállító és a megoldások javítását végző, 43 tagú tudományos bizottság tagjaként, amelynek alelnöke Dr. Magyarfalvi Gábor, az ELTE Kémiai Intézetének oktatója volt. A PTE TTK Kémia Intézetéből Ősz Katalin (oktatási dékánhelyettes) és Lente Gábor (a Kémiai Intézet igazgatója) is a feladatokat összeállító és kiértékelő Tudományos Bizottság (Scientific Committee) tagja.

Az első Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát 1968-ban, Prágában szervezték Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország részvételével, így hazánk kivétel nélkül minden rendezvényen képviseltette magát, s összesen négy alkalommal házigazda is volt (utoljára 2008-ban). A kialakult szokások szerint a szervező lényegében meghívja a világot az eseményre: országonként négy diák és két kísérő minden, a helyszínen felmerülő költségét fedezi. A feladatok összeállítását általában kizárólag a házigazda ország szakembereiből álló tudományos bizottság végzi – az idén azonban ebben segítséget kértek a helyiek.

Magyarország és Szaúd-Arábia között egy bő évtizedes múltra tekint vissza az együttműködés a diákolimpiai felkészítésben. Ennek részeként magyar kémikusok rendszeresen tartanak kémiaórákat mind Rijádban, mind Budapesten tehetséges szaúdi diákoknak. Ez az együttműködés lépett új szintre a 2024-es diákolimpia szervezésénél, amelyben a magyar részről olyan kémikusok kaptak meghívást a tudományos bizottságba, akiknek jelentős korábbi nemzetközi versenyzői vagy szervezői tapasztalatuk volt.

Az évek során a részt vevő országok köre fokozatosan bővült. Európa lényegében valamennyi országa küld csapatot a Nemzetközi Kémiai Diákolimpiára, az idén egyedül Svédország maradt távol. Liechtensteinből is érkezett egy versenyző, ami igén dicséretes, hiszen a törpeállam teljes lakossága nagyjából Szigetszentmiklóséval egyezik meg. A rendszeres résztvevők közül Izrael részvételét a gázai háború hiúsította meg. Oroszország és Fehéroroszország diákjai a sportversenyekhez hasonlóan egyéni indulóként, országmegjelölés nélkül vehettek részt az idei versenyen. Ghána, Irak, Jordánia és Marokkó képviselői megfigyelőként voltak jelen, ők diákokat először jövőre küldhetnek majd.

Maga a verseny két részből áll: egy laboratóriumi gyakorlati, illetve egy elméleti fordulóból. A versenyző diákok a feladatsorokat anyanyelvükre lefordítva kapják meg, a javítást viszont a tudományos bizottság végzi, ezért a kérdések összeállításánál nagyon ügyelni kell arra, hogy a helyes válaszokat a kémia nyelvektől független jelrendszerével maradéktalanul le lehessen írni. A feladatok kidolgozásához mintegy másfél éves előkészítő munka szükséges, végleges formájukat az összes részt vevő ország egy-egy képviselőjéből álló testület fogadja el a helyszínen.

A gyakorlati forduló július 24-én délelőtt volt az egyetem laboratóriumaiban. A feladatokon félórás szünettel összesen öt órát dolgozhattak a diákok. A feladat során mind a 327 versenyző pontosan ugyanolyan eszközöket kap és pontosan ugyanannyi laborhelyen dolgozhat (fénykép). Idén két kísérletsort kellett elvégezni. Az elsőben különböző pH-kon eltérő színű anyagokat kellett azonosítani úgy, hogy hozzá az oldatok összeállításának megtervezése is a diákok feladata volt. A második feladatban a hipermangán néhány kevésbé ismert reakcióját tanulmányozták úgy, hogy az egymással reagáló anyagok tömegét határozták meg mérleg segítségével.

Az elméleti feladatsort július 26-án délelőtt írták a diákok, ezek megoldására szintén öt órájuk volt. Az egyetem bejárati csarnokát nagyon látványosan alakították át erre az alkalomra. A diákoknak kilenc problémát kellett megoldaniuk a kémia legkülönbözőbb területeiről, ezek között voltak a házigazda országhoz köthetők is: egy, a sáfrányban megtalálható jellegzetes vegyület szerkezetével foglalkozott; míg egy másiknál egy olyan ipari folyamat leírása volt a cél, amelyet az idei olimpiai fő anyagi támogatója, a SABIC nevű, szaúdi vegyipari cég szakemberei dolgoztak ki korábban.

A diákok által elkészített megoldásokat a tudományos bizottság tagjai pontozzák, de a kísérőtanárok szintén minden országból megkapják a saját diákjaik munkáit. Az olimpia egyik legérdekesebb folyamata az arbitrálás: ekkor a tudományos bizottság tagjai és a részt vevő országokból érkező kísérőtanárok megegyeznek abban, hogy egy-egy diák megoldására hány pontot lehet adni. Ennek van online és személyes megbeszélésen alapuló része is.

Az olimpián természetesen lehetőség volt a Rijád néhány nevezettségének megtekintésére is, illetve a diákok lovas-, solymász- és kézműves bemutatón is részt vettek. Ezen programok során vált nyilvánvalóvá, hogy a szaúdi királyság társadalma mennyire gyorsan változik jelenleg. Ebben az országban néhány éve még bűncselekmény volt a zenehallgatás nyilvános helyeken, az olimpia egyik programján viszont a résztvevőket szállító buszon az utasok holland Europop zenére buliztak.

A következő Nemzetközi Kémiai Diákolimpiának 2025 nyarán az Egyesült Arab Emirátusok ad majd otthont.