Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

2021. július 2., 12:09

Felavatták a Magyar Tudományos Akadémia új doktorait: 71 kiváló kutató kapta meg a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését.

Karunkról négy kiváló kutató vehette át az MTA doktora címét 2021. június 30-án:

  • Dr. Jakab Ferenc dékánhelyettes, a Biológiai Intézet egyetemi tanára, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője,
  • Dr. Kégl Tamás, a PTE TTK Kémiai Intézet tudományos főmunkatársa,
  • Dr. Tóth László, a Matematikai Intézet egyetemi tanára, valamint,
  • Dr. Völgyi Béla, a PTE TTK Biológiai Intézet egyetemi docense.

„A tudományos minősítés az Akadémia törvény által előírt feladata, közfeladata. Az egyéni kiválóság esetében ennek a minősítési rendszernek immár 25 éve az egyik legfontosabb eleme az MTA doktora cím, amely független testületeinek és szigorú feltételrendszerének köszönhetően a tudományos kiválóság egyik legrangosabb hazai elismerése” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke.

Dr. Jakab ferenc

Dr. Jakab Ferenc értekezésében a rágcsálók, ízeltlábúak és denevérek által hordozott és potenciálisan az embert is megbetegíteni képes vírusok molekuláris virológiai, immunológiai és klasszikus virológiai módszerekkel való vizsgálatainak eredményeit mutatta be. Jelentős eredményeket ért el a hazai hantavírus-kutatás területén, amelyben felmérte a vírusok gyakoriságát, illetve elvégezte molekuláris biológiai jellemzésüket. Az állatok által terjesztett vírusok kapcsán vizsgálta a szúnyogok és kullancsok által terjesztett nyugat-nílusi vírus, a krími-kongói vérzéses láz vírusa és a kullancsenkefalitisz-vírus elterjedését és rokonsági viszonyait. A magyarországi denevérfajok vizsgálata eredményeként számos vírust írt le, illetve új, eddig nem ismert vírusokat fedezett fel Európában. Jakab Ferenc eredményei mind az alapkutatás szempontjából, mind pedig közegészségügyi és járványügyi tekintetben kiemelkedő jelentőségűek.

Dr. Kégl Tamás

Dr. Kégl Tamás értekezésében elméleti és kísérleti módszerek együttes alkalmazásával különböző karbonilezési (szén-monoxid beépülésével lejátszódó) reakciókban célzott termékek szelektív előállítására képes katalizátorok/katalizátorrendszerek vizsgálatával foglalkozott. Felderítette több reakció mechanizmusát, illetve pontosította a karbonilezési mechanizmusokról szóló ismereteinket. Több átmenetifém szén-monoxiddal alkotott vegyületének szerkezeti és spektroszkópiai vizsgálatával és ezzel párhuzamosan elvégzett elméleti kémiai számítások segítségével jellemezte a reakciók köztitermékeinek és átmeneti állapotainak tulajdonságait, e szerkezetek kötésviszonyait, s célzottan tanulmányozta ezeknek a reakciókra gyakorolt hatását. A számításos kémia alkalmazásával olyan szerkezetaktivitási, valamint szerkezetszelektivitási összefüggéseket állított fel, amelyek segítségével pontosabban mérhetők és hangolhatók a karbonilezési reakciók.

Dr. Tóth László

Dr. Tóth László tudományos munkássága a számelméleti függvények vizsgálatának klasszikus kérdéseihez kapcsolódik. Nemzetközileg is elismert kutató, közel száz publikáció szerzője. A számelméleti függvények részletösszegeire vonatkozó vizsgálatok Gauss és Dirichlet közel kétszáz éves munkássága óta a számelméleti kutatások központi kérdései közé tartoznak. Az általános cél különböző számelméleti függvények esetén a részletösszegek aszimptotikájának becslése minél jobb hibataggal. Ezen a területen Erdős Pál és Turán Pál értek el alapvető eredményeket az 1930-as, 1940-es években. Tóth László kutatásai ennek a témakörnek egy speciális ágához kapcsolódnak, részben megjavítva, általánosítva mások korábbi tételeit, részben számos általa bevezetett, érdekes függvényt megvizsgálva. Értekezésében számos egyváltozós függvényekre ismert eredményt általánosít többváltozós számelméleti függvényekre. A többváltozós multiplikatív függvények kezelésére kifejlesztette a vizsgálatukra alkalmas konvolúciós módszert.

Dr. Völgyi Béla tudományos munkássága a retinasejtek közötti kommunikáció feltárására irányul. Kutatásai fényt derítettek arra, hogy a fotoreceptorsejtek, a horizontális, a bipoláris és az amakrin sejtek, valamint a dúcsejtek közötti réskapcsolatok, elektromos szinapszisok működésében a connexin-36 fehérje igen fontos szerepet játszik. Kimutatta, hogy az emberi és az egérretina csap-csap és csap-bipoláris sejtjei, valamint az amakrin-bipoláris és a dúc-amakrin sejtek között is a connexin-36 által kialakított elektromos szinapszisok találhatók. Megfigyelte, hogy emlősökben a connexin-36 hasonló eloszlást mutat fajspecifikus jellegzetességekkel. Eredményei rámutatnak a dúc-dúc és dúc-amakrin sejtek közötti réskapcsolatok szerepére a jelfeldolgozás szinkronizációjában, illetve arra is, hogy a fény hatására felszabaduló dopamin szerepet játszik a réskapcsolatok áteresztőképességének szabályozásában. Kutatómunkája eredményei jelentősen hozzájárulnak a retinában történő információfeldolgozás jobb megértéséhez.

Büszkék vagyunk kollégáinkra, szívből gratulálunk és további szakmai sikereket kívánunk!

Forrás: MTA

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.
Bővebb információk »

Rendben