A vízminőség újszerű vizsgálatainak európai szakértői Pécsett

2018. június 20., 13:00

A TTK Biológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszékének szervezésében került sor június 12. és 14. között a DNAqua-Net nemzetközi projekt szakembereinek találkozójára.

A több mint 30 országból érkezett 110 vendég a vizeink vizsgálatával, a vízminőség értékelésével foglalkozó kutató, döntéshozó és ipari partner, akik azért találkoztak Pécsett a Szentágothai Kutatóközpontban, hogy a DNAqua-Net Cost Action projekt előrehaladását és eredményeit megvitassák. A DNAqua-Net közösség célja, hogy innovatív genetikai eszközöket integráljon a folyók, tavak, óceánok és felszín alatti vizek biológiai értékelésének gyakorlatába, a napi rutin szintjén végzett, az EU Víz Keretirányelv által előírt monitoring programba, hiszen a költséghatékonyságon túl a DNS-alapú eszközök segítségével átfogóbb módon értékelhető az európai víztestek ökológiai állapota, és esetenként gyorsabban észlelhető az invazív vagy ritka fajok megjelenése, mint a hagyományos módszerekkel.

A hálózaton belüli nagyszámú kutató, ipari és egyéb érdekelt közötti párbeszédeken keresztül könnyebb megtalálni a sokféle megközelítésből a lehetséges konszenzust, melyből a jó gyakorlatra irányadó dokumentum vagy akár szabvány, szabadalom is készülhet.

Dr. Csabai Zoltán egyetemi docens, a Hidrobiológiai Tanszék vezetője szerint még legalább öt-hat évnek el kell telnie ahhoz, hogy a DNS-alapú módszereket a gyakorlatban is alkalmazni tudják, ezután azonban sokkal részletesebb és objektívebb alapokon tudják értékelni majd vizeink minőségét és ökológiai állapotát, ami az EU Víz Keretirányelv egyik legfontosabb előírása.

A találkozó szakmai programja nagyrészt zártkörű üléseken zajlott, de június 12-én délután három plenáris előadásra is sor került. A résztvevők a szimpózium 16 zártkörű előadásában számoltak be a környezeti DNS vizsgálatán alapuló monitorozás tapasztalatairól, leginkább a halak és a gerinctelenek vonatkozásában. A projekt lebonyolításával kapcsolatos technikai és adminisztratív kérdések megvitatása után kisebb munkacsoportok két napon át dolgoztak a meglévő genetikai adatbázisok áttekintésével a hiányterületek azonosításán, az új fejlesztésű minősítő eljárások első verzióinak tesztelésén, a rutinszerű alkalmazáshoz szükséges statisztikai környezet kódolásán, illetve több körben is megtárgyalták a terepi és laboratóriumi módszerek jelenlegi korlátait és a fejlesztési irányokat.

Az UNIV TV beszámolója az eseményről:

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.
Bővebb információk »

Rendben